Ügyintézés

díjról szóló 15/2004. (V.28.) önkormányzati rendelet - szerint 2004. július 1-től talajterhelési díjat kell fizetnie annak,

aki műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és a vízfelhasználási szolgáltatást igénybe veszi.

A talajterhelési díj egységdíjának mértéke, fokozatos bevezetéssel 120 Ft/m3. A díj számításának alapja a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel és a locsolási célú felhasználásra figyelembe vehető 10 %-os kedvezménnyel.

A fizetendő talajterhelési díj kiszámítása:
A díj számítás alapja * a köbméterenkénti díj * az érzékenységi szorzó (Bakonyszentlászlón 3) = talajterhelési díj összege

A talajterhelési díj alapja a fentieken felül csökkenthető, azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

A kibocsátónak, díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31-éig bevallást kell tennie, melyben az önadózás szabályai szerint megállapítja a fizetendő talajterhelési díj összegét. A bevallás benyújtásával egy-időben a kiszámított talajterhelési díjat be is kell fizetni.

A bevallási nyomtatványt az Adóiroda minden év március 15-ig megküldi az adózónak úgy, hogy azon már szerepel a vízszolgáltató által igazolt, előző évi szolgáltatott vízmennyiség is. Ezen a nyomtatványon kell levezetni a talajterhelési díj számítását, melyhez minden adat rendelkezésre áll kivéve az elszállíttatott (szippantott) szennyvíz mennyisége, melyet az adózónak kell beszámítania. Ehhez természetesen gyűjtenie kell a nevére szóló, az ingatlanát érintő, adóévi szennyvíz-elszállítási (szippantási) számláit.

Mentesség a díj fizetése alól: a lakossági kibocsátó mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól,

• ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
• az egyedülálló, ha a jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át,
• az egyedülálló 70 év feletti kibocsátó.

A mentesség igénybevételéhez szükséges jövedelemigazolást a március 31-ig benyújtandó bevalláshoz kell majd csatolni.

2009-ben 90 %-át (324 Ft/m3) és
2010-ben 100 %-át (360 Ft/m3) kell megfizetni

Letölthető nyomtatványok:
 BL-NYT Talajterhelési díj bevallás (76.76 kB)
 BL-NYT Nyilatkozat talajterhelési díj kedvezményhez (36.46 kB)

Az eljárás jogi alapjai:

• 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
•  BL-REN-15-2004-05-28 A talajterhelési díjról egységes szerkezetben (153.24 kB)

Talajterhelési díj beszedési számla száma: 11600006-00000000-12666803

• Az szja. törvény szerinti egyéni vállalkozó, egyéni cég;
• Az szja. törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, ha az őstermelői tevékenységből származó bevétele meghaladja a 600 ezer forintot;
• Jogi személy (a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló is)
• Egyéb szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság

Az eljárás jogi alapjai:

• Az adózás rendjét szabályozó többször módosított 2003. évi XCII. tv.
• A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény
• BL-REN-17-2004-07-06 Helyi iparűzési adóról (45.15 kB)

Az adó tárgya:
A belföldi érvényes rendszámtáblával („E" és „P" rendszám is) ellátott gépjármű, pótkocsi, kivéve a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, és a lassújármű pótkocsija, „méhesházas" gépjármű a munkagép "CD", a "CK", a "DT", az „OT" és a "Z" betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjármű, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül , amelyek az EU valamely tagállamában vannak nyilvántartva .

Az adó alanya:

• Aki a gépjármű hatósági nyilvántartásban az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel,
• Ha a hatósági nyilvántartás az üzembentartót is tartalmazza, akkor az adó alanya az üzembentartó (a továbbiakban együtt: tulajdonos).
• Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzembentartója van, akkor közülük az adó alanya az, aki/amely nevére a forgalmi engedélyt kiállították
• Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
• Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a haláleset vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként bejegyeztek
• Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) a külön jogszabályban meghatározott módon bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ettől az időponttól, a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.
• Gépjármű tulajdon-átruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az adó alanya az akit az év első napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként vagy üzembentartóként bejegyeztek.

Az adó alapja:

• Személyszállító gépjármű esetében - kivéve az autóbuszt - a hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.
• Autóbusz, nyergesvontató, lakópótkocsi esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya)
• Tehergépjármű esetében: az önsúly plusz a terhelhetőség (raksúly) 50 %-a.

Az adó mértéke:

Az adó mértéke személyszállító gépjármű esetén:

• Gyártási évben és az azt követő 3 naptári évben 300 Ft/kW
• Gyártási évet követő 4-7. naptári évben 260 Ft/kW
• Gyártási évet követő 8-11. naptári évben 200 Ft/kW
• Gyártási évet követő 12-15. naptári évben 160 Ft/kW
• Gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 120 Ft/kW

Autóbusz, nyergesvontató, lakópótkocsi illetve tehergépjármű esetében az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 1200 Ft

Az „E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 8000 Ft, tehergépjármű után 40 000 Ft, a „P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 20 000 Ft.

Befizetési határidők:

I. félévben: március 15
II. félévben: szeptember 15,
évközben adókötelessé váló jármű esetében az adó összegét megállapító
határozatban foglaltak szerint

Adókötelezettség kezdete:

• Használt gépjármű vásárlása esetén: a vásárlást követő év január 1-től
• Új gépjármű vásárlása esetén: a vásárlás napját követő hónap 1. napjától
• Gépjármű forgalomba helyezése esetén: a forgalomba helyezést követő hónap 1. napjától
• Külföldről behozott jármű esetén: a forgalomba helyezés napját követő hónap 1. napjától
• „E" és „P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén: a rendszámtábla kiadásakor keletkezik

Mentességek 2004.01.01-től:

• A súlyos mozgáskorlátozott személy vagy a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító, vele közös háztartásban élő szülője, nevelőszülője, mostoha-, vagy örökbefogadó szülője tulajdonában lévő egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő személygépkocsi, ide nem értve a személytaxiként üzemelő személygépkocsit. Ha a mentességre jogosult tulajdonában több személygépkocsi van, akkor a mentesség kizárólag a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.
• Nyilatkozat alapján a társadalmi szervezet, alapítvány tulajdonában lévő gépjármű abban az évben, amelyet megelőző évben a gépjármű tulajdonosának jövedelem- (nyereség) adófizetési kötelezettsége nem keletkezett
• A költségvetési szerv, az egyház, tulajdonában lévő gépjármű.
• A helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű
• Az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja.
• Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. Tv-ben kihirdetett Békepartnerség és más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői tulajdonában lévő gépjármű

Kedvezmények:
20 %-os adókedvezmény illeti meg:

• azon autóbuszt, tehergépjárművet amelynek környezetvédelmi osztályba sorolása „5", „6" „7" vagy „8" (6/1990.(IV.12) KöHÉM rendelet 5.számú melléklet II. alpontja szerint);

30 %-os adókedvezmény illeti meg

• azon autóbuszt, tehergépjárművet és nyergesvontatót, amelynek környezetvédelmi osztály kódja „9", „10', „11" vagy „12";

50 %-os adókedvezmény illeti meg

• azt a nyergesvontatót, amelynek környezetvédelmi osztály kódja „9", „10', „11" vagy „12.

Bevallási kötelezettség: 2004.01.01-től nincs. Az adó kivetése a gépjármű hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok alapján történik. Kivéve a mentesség megnyíltának vagy megszűnésének bejelentése, amelyet továbbra is az ügyfél feladata.

Az eljárás jogi alapjai:
• Az adózás rendjét szabályozó többször módosított 2003. évi XCII. tv. 176. §
• A gépjárműadóról szóló többször módosított 1991. évi LXXXII. törvény